...REMLJšK, MEGéSZOM...! NľPOLYI ELEMISTľK DOLGOZATAI MARCELLO D'ORTA TANÖTŕ GONDOZľSľBAN APUKľD NVNAPJA K™ZELEG, S Š TľVOL VAN. ÖRD MEG NEKI, AMIT A SZÖVED DIKTľL! Kedves papa, ma van a nevednapja, most megĄrom neked, amit szĄvem dikt l. Kedves papa, munkan‚lkloi volt l, ez‚rt ment‚l el Torin˘b! Mert munkan‚lkli volt l! Te nem akart l elmenni Torin˘ba, eml‚kszek: az mondtad, hogy nem bĄrod a pof jukat, hogy az ‚ghajlatuk undorĄt˘, a nyelvk undorĄt˘, hogy minden torin˘i Łgy undorĄt˘, ahogy van. Te nem akratj l Torin˘ba menni, eml‚kszek r , de musz lyb˘l k‚nytelen volt l vele. Azt n megĄrtad, hogy odaf”l nem is mindenki fen‚kig undorĄt˘, k‚t vagy h rom kiv‚tel m‚giscsak van! H la Isten, papa, legal bb valamivel nyugodtabbak vagyunk. Ma van a nevednapja, ‚s ‚n megĄrom neked, amit a szĄvem dikt l. Munkan‚lkli volt l papa, ez‚rt met‚l el Torin˘ba. Most elmes‚lem, mi t”rt‚nt a napokban. Tegnap egyedl voltunk a Nagyival, mikor kopognak az ajt˘n. Genova TAnŁi voltak. n nem akartam ‹ket beengedni, gondoltam Genova nagyonis k”zel van Torin˘hoz, de a Nagyi nyitott ajt˘t ‚s h t bej”ttek. Akkor leltek, kinyitottak egy kofferf‚l‚t ‚s el‹szedtek egy csom˘ fzetet. A nagyi akkor m r el akarta zavarni ‹ket, de mindig csak ‹k besz‚ltek, ‚s n‚ha f”ln‚ztek az ‚gre, mintha ott helyben meg akarn‚nak halni. A nagyi akkor megint megpr˘b lta elzavarni ‹ket, de azok csak besz‚ltek, besz‚ltek ‚s besz‚ltek! Nagy nehezen azt n m‚gis f”l lltak ‚s elmentek, de el‹bb adtak neknk Łjs gokat ‚s a nagyi adott nekik ezer lĄr t. Papa, ha te itt vagy, ezek nem teszik zsebre az ezer lĄr t, az biztos, mert neked nincs! Kedves papa, ma van a nevednapja, ‚s ‚n megĄrom neked, amit a szĄvem dikt l. Szerent‚m, ha itt lenn‚l velem, itthon sosincs nyuglom, mama ‚s Daniello ”r”k”sen veszekednek, a tyŁkok meg k”zben megl˘gnak az asztal alatt. Mondon is mindig: de j˘ is neked Torin˘ba! MUTASD BE APľDAT! Ap m foglalkoz sa kartongyűjt‹, ‚jjel j r kartont gyűjteni. N‚ha ‚n is elkĄs‚rem, a kisfurgonnal megynk. Ap m nem tudom h ny ‚ves, de nem nagyon ”reg, s‹t m‚g fiatal is egy kicsit! D‚lel‹tt m s munk t v‚gez, ‚s d‚lut n pihen; alszik egy kicsit, eszik, ‚jjel meg megy kartonozni. Ap m nem nagyon ”reg, de t”k kopasz. Vas rnap elvisz bennnket mis‚re, ‚s szeret bennnket. Mi a t‚ren j tszunk a t”bbi gyerekkel, azt n ‹ meg megveszi a stem‚nyt. Az ‚n ap m nagyon szeg‚ny, nem el‚g a karton, ez‚rt folyton veszekedik any mmal. HŁsv‚tkor meghozza a v gni val˘ b r nyt, de azt n mindig megsajn ljuk ‚s a v‚g‚n mindig elaj nd‚kozzuk. Ezen megint ”sszevesznek anz mmal, az meg azt mondja neki: "Mi a rossebnek hordod ide miden ‚vbe azt a b r nt, ha csak elgy v kodod, mikor le k”llene v gni! Lenn‚ csak a helibe te, ‚n nem totoj zn k!" KI A KEDENC T™RTNELMI SZEMLYISGED? Kedvenc t”rt‚nelmi szem‚lyis‚gem Caligula, mert ‹rlt volt. Caligula nagyon szimpatikus nekem az ‹rlts‚geivel! A lov t tette meg szen tornak, megette a fi t, hogy Szaturnuszt ut nozza, f”lsorakoztatta a hadsereget a tengerparton, azt n azt mondta, hogy csak viccelt, nem ‚r, az ellens‚get csak Łgy kital lta. Azt akarta, hogy istenk‚nt im dj k ‹t. Egy m sik kedvenc t”rt‚nelmi szem‚lyis‚gem Keresztel‹ Szent J nos feje. Keresztel‹ Szent J nos nem volt olyan ‹rlt, mint Caligula, csak egy kicsit t‹d”tt volt, mert a sivatagban kiab lt, ahol senki se hallotta. Mindig b”jt”lt, vas rnap meg bogy˘kat, gy”kereket ‚s bogarakta evett. Amikor lev gt k a fej‚t, r tett‚k egy lapost ny‚rra. Most akarok valamit modnai, ami nem v g a t‚m ba. Van m‚g egy nagyon szimpatikus szem‚lyis‚g, de nem t”rt‚nelmi szem‚lyis‚g, m‚gis el akarom modnani, mert m‚giscsak szem‚lyis‚g...! Benino vagy Benito az, a p sztor, amelyik a betlehemben van. nnekem nagyom bĄrom ezt a Benitot, mert folyton csak alszik, ‚s ftyl r , mi t”rt‚nik k”rl”tte. Szerintem az ”sszes tj”rt‚nelmi szem‚lyis‚g k”z”tt ‹neki a legjobb! MľRCIUS 8. NŠNAP BESZLJ A NŠK HELYZETRŠL! n azt gondulom (‚s hiszem), hogy a n‹nek eggyenl‹nek kell lenni a f‚rfival, mert nem helyes hogy nem egyenl‹. M rcius 8-cadik n a n‹nek egyenl‹nek kell lenni a f‚rfival! Ezen a napon minden ember min˘z t visz a n‹knek ‚s a t”bbi embernek is, de viszont ‚n ismerek egy embert, akki m rcius 8-cadik n segberugot egy n‹t. desap m mes‚lte, hogy volt. desap n most villamos vezet‹, de azel‹tt t‹zolt˘. Akor t”rt‚nt, hogy egy ilyen m rcius 8-cadikai n‹ leakart ugrani a tet‹r‹l ‚s ki letek hĄva a tűzolt˘kat. desap m szokott felm szni a tet‹kre, hogy az emberek ne ugorjanak le a h zak tetej‚r‹l. Š f”lm szot, ‚s amikor szemt‹l szembe  lt a bolond n‹vel, azt mondta neki:"Most mond meg m‚r akarsz leugorni csakhogy a bajunkat szaporĄtcsd az‚rt?". AKor a bolond ezen egy kicsit elgondolkodot, hogy t‚leg kiakart ugorni vagy visszamenne ink b a szob ba ‚s Łgy d”nt”t leugrik. De az ‚desap m is j˘l r ugrot ‚s megfokta. Amkior lej”tek, az ‚desap m eggyik bar tyja, akki tűzolt˘ volt ‹ is (de lenn), segbe rukta a bolond n‹t, ami‚rt ilyen butas got okozot. n annak az embernek a hej‚be nem ruktam volna segbe eze n‹t pont m rcius 8-cadik n, m skor igen.