A
fő kupolaépület kb. 8 m átmérőjű, és kb. 6 m magas. A műszertartó központi betonpillér
több méter mélységbe nyúlik a talajszint alá, függetlenül az épülettől, a távcsövek
minél tökéletesebb rezgésmentességének biztosítására. A bádogkupola építői a
múlt század végi csillagvizsgálók ún. dobkupoláit tekintették példának, így
jellegében azokhoz hasonló. Motoros mozgatása már a kezdetektől problémás, sokszor
akadozik. A távcsőállás hidraulikus mozgatású, észlelés közben széles tartományban
lehet emelni-süllyeszteni. Ezzel is sok gond volt az évek folyamán, és még a
mai napig sem véglegesen megoldottak ezek a problémák. Ilyen emelhető észlelőállás
ezen kívül hazánkban a Szabadság-hegyen (60 cm távcső kupolája) és Debrecenben
(Napfizikai Obszervatórium) található. Az észlelőtérhez egy kicsiny "melegedő"
helyiség csatlakozik (térképszobaként funkcionál, ahol észlelések, bemutatások
közben a vizsgálni kívánt terület nagyobb méretű térképei kiteríthetők, lámpával
megvilágítva vizsgálhatók a távcsőnél állók szemének zavarása nélkül)... Az
észlelőtér alatt részben a talajszint alá süllyesztett alagsori helyiség található.
Így a jelenlegi raktározáson kívül későbbiekben műhely, és egyéb célokat is
szolgálhat. Itt találhatók az észlelőállást emelő hidraulikus rendszer munkahengerei,
kompresszora, olajtárolója is.
