A fő kupolaépület kb. 8 m átmérőjű, és kb. 6 m magas. A műszertartó központi betonpillér több méter mélységbe nyúlik a talajszint alá, függetlenül az épülettől, a távcsövek minél tökéletesebb rezgésmentességének biztosítására. A bádogkupola építői a múlt század végi csillagvizsgálók ún. dobkupoláit tekintették példának, így jellegében azokhoz hasonló. Motoros mozgatása már a kezdetektől problémás, sokszor akadozik. A távcsőállás hidraulikus mozgatású, észlelés közben széles tartományban lehet emelni-süllyeszteni. Ezzel is sok gond volt az évek folyamán, és még a mai napig sem véglegesen megoldottak ezek a problémák. Ilyen emelhető észlelőállás ezen kívül hazánkban a Szabadság-hegyen (60 cm távcső kupolája) és Debrecenben (Napfizikai Obszervatórium) található. Az észlelőtérhez egy kicsiny "melegedő" helyiség csatlakozik (térképszobaként funkcionál, ahol észlelések, bemutatások közben a vizsgálni kívánt terület nagyobb méretű térképei kiteríthetők, lámpával megvilágítva vizsgálhatók a távcsőnél állók szemének zavarása nélkül)... Az észlelőtér alatt részben a talajszint alá süllyesztett alagsori helyiség található. Így a jelenlegi raktározáson kívül későbbiekben műhely, és egyéb célokat is szolgálhat. Itt találhatók az észlelőállást emelő hidraulikus rendszer munkahengerei, kompresszora, olajtárolója is.